Editors – Fingers In The Factories ( Live at Reeperbahn Festival )

Azt hiszem alapmű mindenkinél a stílus szerelmeseinek, amúgy a srácok a Staffordshire-i egyetemen ismerkedtek meg, s alapításuk évében meg is jelent első nagylemezük 2005-ben.

A csapat máig talán széles körben legismertebb – és egyben legsikeresebb – slágere a ”Munich” címet viseli.

A 2011. évi idei Sziget fesztiválon is kint voltak – aki látta bizonyára felejthetetlen élményekkel gazdagodott.

 Eddig megjelent nagylemezek:

-The Back Room (2005)

-An End Has a Start (2007)

-In This Light And On This Evening (2009)

szerző: ray_t

 

 

szerző: ray_t

Talking Heads – Burning Down The House

A 74-ben alakult banda mindenhol teltházas koncertet adott forradalmian új hangzásvilágának köszönhetően. A funkrock, new wave és dance rock tökéletesen jellemző rájuk. A színpadon gyakori önmaguk kifigurázása. A csapat motorja David Byrne aki zeneszerzőként, énekesként és gitárosként is részt vett a munkában. Nagyon sok sláger került ki kezük közül. 91-ben feloszlott a zenekar azóta csak pár alkalommal állt össze.

2002-ben bekerültek a Rock Hall of Fame-be.

Több slágerüket is nagy sikerrel dolgozták fel. Burning down the House !!!

 

 

The Cure – Lullaby

Robert Smith bandája 1976-ban alakult, még Easy Cure néven, de ’78-ban már The Cure  megszólítás alatt zenéltek.

Zenéjük amolyan new wave, góth- rock elemekkel, igazából mindig esik felettük az “eső” !( emok-nak ajánlott, persze kés közben le legyen a kézben! 🙂  ) Ettől függetlenül zenei munkásságuk megkérdőjelezhetetlen.

Smith, állandóan festett kinézetével hamar fura figura lett a könnyűzenei életben. Dalszerző és énekesi munkája mellett még vagy tucat hangszeren játszik.

Legismertebb dalaik: Boys don’t cry, a Close to Me és a Lullaby, Friday I’m in love.

Pár album : Boys don’t cry 1980, Faith 1981, Porography 1982, Kiss me Kiss me Kiss me 1987.

FACEBOOK oldalunk  itt!!!!

The National – Anyone’s Ghost

Az énekes jellegzetes, mély hangja, és a sokszor előtérbe helyezett dobok, zongora hegedű a The National legfőbb ismertető jegyei. A brooklyni poszt-punk banda tavaly megjelent ötödik, High Violet című albumát imádták a kritikusok, és az IndieClub-nál is felkerült a legjobb 2010-es lemezek közé.
Az Anyone’s Ghost egy szomorkás, romantikus dal, de ez szinte az egész albumra jellemző.

The XX – Infinity

A londoni trió debutáló lemezén mesterien kombinálja a lágy vokálokat a minimalista, moder hangmintákkal. Az egész album egy finom, érzelmes melankólia, amit 2009-ben a kritikusok is nagyra értékeltek. A Rolling Stone például beválasztotta az év legjobb 10 albuma közé (#9), Angliában pedig Mercury Díjat kapott, ami a szigetország egyik legnagyobb elismerése, amivel minden évben a legjobb albumot díjazzák.

A dalokból aztán három kislemez is készült, de az én személyes kedvencem mégsem ezek közül került ki. Íme: